DVTK-Siófok 0-1 (0-0)

Megint "égetett" a Siófok
Vereséget szenvedett szombaton hazai pályán a DVTK a labdarúgó NB I-ben.

Elmúlt két bajnoki találkozóját Somogy megyei csapatokkal játszotta a Diósgyőr, s egyiktől sem tudott pontot szerezni: előbb Kaposvárott kapott ki egy góllal a gárda, majd szombaton este a kiesés elkerüléséért harcoló Siófok vitte el mindhárom egységet az Andrássy útról, ugyanilyen különbséggel. Utóbbi másodszor bosszantotta fel a hazai drukkereket, ugyanis a Balaton-partiak az ősszel, saját otthonukban is nyerni tudtak a DVTK ellen, igaz, akkor szinte csak ők voltak a pályán a 4-1-es sikerükkel végződött összecsapáson.

Lelki gát
A nézők egy része nemtettszésének is hangot adott, mert úgy érezte, pénzéért nem igazán kapta meg azt, amit várt: elsősorban a győzelmet egy nem igazán „aczélos” együttessel szemben (bár, az előbb felsorolt tények miatt illik óvatosan bánni a jelzőkkel), másodsorban felépített akciókat, küzdést... Hogy ennek van-e valami oka, olyan, amit csak az öltöző falai ismernek, nem tudni. Mindettől függetlenül ezen alkalommal is beigazolódott, hogy a DVTK-nak nincs "mindent elsöprő" támadó alakzata, amely folyamatosan veszélyt jelentene, s amelynek kevés helyzet is elegendő lenne gólhoz, gólokhoz. Szabó Viktor például nem éppen kedvenc, megmozdulásait többször kísérte fütty. (Gálhidi György megvédte Szabó Viktort.)

Egy pontocska
A csapatrészeknél érdemes még megemlíteni a védelmet, melynek közepén (NB I-es összecsapáson kezdőként először) helyet kapott a diósgyőriek 19 esztendős, saját nevelésű fiatalja, Menyhért Gergő is. Viskoviccal egyetemben dolgoztak keményen, más kérdés, hogy a rendkívül robosztus Aime Ekoundával egyszer nem tudtak elbánni. Ezért Menyhért Gergő elnézést kért a mérkőzés után.

Az eltelt három forduló előtt a miskolciak szakvezetője öt-hat pont megszerzésében bizakodott, ebből mindössze egy lett – éppen ott, ahol a legkevésbé várta, Újpesten.

A 2008/2009-es bajnokságban még egyszer játszik saját közönsége előtt a Diósgyőr, május 22-én (pénteken) a bajnoki aranyat már félig birtokló Debrecen érkezik, s alakuljon bárhogy is az a kilencven perc: búcsúzni csak szépen szabad. S ez kötelező. A klub kiemeltté tette az összecsapást, ami azt jelenti, hogy a belépők többe fognak kerülni; a mostani produkció alapján azonban minden bizonnyal sokan meggondolják majd, hogy ott legyenek-e akkor is a nézőtéren...

Labdarúgó Borsodi Liga, 27. forduló:

Diósgyőri VTK - BFC Siófok

0 – 1 (0 - 0)

Diósgyőri Stadion, 3000 néző, vezeti: Veizer (Vígh, Horváth).
Diósgyőri VTK: Köteles - Lakatos, Viskovic, Menyhért, Gohér - Szabó V., Kamber, Stanic, Lippai - Tóth M., Homma. Vezetőedző: Gálhidi György.

BFC Siófok: Milinte - Tusori, Hegedűs, Sütő, Köntös - Roni, Nagy L., Horváth G., Kanta - Magasföldi, Ivancsics. Vezetőedző: Aczél Zoltán.
Gólszerző: Aime (0-1) a 80. percben.

Csere: Roni helyett Aime az 56., Szabó V. helyett Ahodikpe a 64., Stanic helyett Búrány a 67., Horváth G. helyett Andruskó a 73., Lippai helyett Lipusz a 74., Magasföldi helyett Kogler a 86. percben.

Sárga lap: Nagy L. a 30., Kamber a 33., Köntös az 55., Menyhért a 62. percben.

Gálhidi György (Diósgyőri VTK): - Elnézést kérek a szurkolóktól, ezért a gyenge teljesítményért, joggal voltak dühösek. Ezt a meccset nem lett volna szabad elveszítenünk, mindenkinek a tükörbe kell néznie, az én lelkiismeretem tiszta. A játékban különben nem volt benne a vereségünk, hiszen a mérkőzés nagy részében kontrolláltuk a játékot, azonban azok a cserék, akik lehetőséget kaptak, semmit sem tudtak hozzátenni a csapat játékához.

Aczél Zoltán (BFC Siófok): - A csapat az elfoglalt pozíciója miatt folyamatosan, minden meccsen győzelmi kényszerben játszik. A mai mékőzésen a mezőnyben helyenkánt kulturáltan játszottunk, és már visszaláttam abból a rövid passzos játékból sok mindent, amit elképzeltünk. Viszont kevés volt a helyzetünk, elakadtunk a tizenhatosnál, nem használtuk ki a széleket. Mivel nyerni akartunk, csatárt cseréltem és bár Aime nem egy technikás játékos, kihasználta testi erejét, meghálálta a bizalmat. Boldog vagyok és büszke a csapatra.